Hogyan csináld?

Sokat vagytok együtt, és ezekben az időben főként beszélsz hozzá, vagy megérinted. Ez a két szeretetnyelv áramlik köztetek. A beszéd során a hangszíned és a szavaid sokat mondanak neki arról, mekkora biztonságban van, milyen ez a világ amiben él, hogy érzed magad Te és milyen élmények várnak Őrá a közeli jövőben.

Bármikor, amikor kommentálod azt, amit épp vele vagy érte csinálsz, vagy amire készülsz, válassz olyan hangszínt és hangsúlyt, ami a természetes hanghordozásod része. Ne változtasd el a hangod amikor hozzá beszélsz. Figyelj arra, hogy pontosan beszélj, a közös nyelvnek (amit te beszélsz ő pedig tanul), minden szabályát érvényesítsd még akkor is, ha úgy érzed, nem érti még a gyermeked.

A hangod neki régről ismerős, felismeri az őt közvetlenül körülvevők hangját még az anyaméhből, ahol a hangok rezgését az egész testén érezte, a magzatvíz és a magzatburok közvetítésével. A méhen belüli életből ismerős tapasztalatok megnyugtatóak számára egészen 2-3 éves koráig. Ezután már új élmények veszik át a helyét mindennek.

Mindig figyelj arra, hogy ha hozzá beszélsz, többnyire nézz is rá ha teheted. Ha énekelsz, akkor törekedj arra, hogy olyan hangerővel énekelj, ami nem bántja a hallását de nem is olyan halk, hogy elvesszenek a szavak. Vond be az énekbe, bíztasd a folytatásra és ne zavartasd magad, ha bármi nem passzol kettőtök szinkronjában. 

Amikor mesélsz, hívd meg őt a mesébe, hagyd hogy a része legyen a történetek elmesélésének – ha szeretne. Ha passzív akar lenni és csak hallgatni téged, akkor öleld körbe a szavaiddal és törekedj arra, hogy a neki választott történet a legizgalmasabb hangjáték keretében hangozhasson el – amit Tőled hall. 

Nem vagyunk szülőként egyformák abban, mennyire szeretjük megmutatni önmagunkat. Talán nincsen kedved nap mint nap dalra fakadni, különösen nem egy gyerekdalt énekelve – de nem kell hogy gyerekdal szóljon, a lényeg, hogy a dal szókészlete kb. illeszkedjen egy gyermeked által ismert világhoz.

Érthető ha a mesemondás kapcsán sem úgy szeretnéd befejezni a napodat, hogy egy vén róka vagy egy unatkozó sün hangján szólsz. Ebben természetes a fokozatosság. Nem fogod tudni teljesen másképp mesélni a mesét, mint ahogyan érzed magad. Ez egy természetes emberi tényező, amit nem kell felülírni a gyermeked kedvéért.